A világos és a barna sör ugyanabból a gabonából készül, és nem is adnak hozzá mesterséges színezékeket, illetve nem „fehérítik” azt (mint például a fehér cukrot) az eljárás során. Így kedvenc hagyományos vagy kézműves sörünket kortyolgatva nem kell amiatt aggódnunk, hogy mesterséges anyagokat fogyasztunk, ha világos vagy épp barna sört iszunk.

 

Főként a gabona pörkölése határozza meg a sör színét

 

A sör színét elsősorban a gabona adja. A legtöbb kézműves és hagyományos sör árpából készül, de búzából, zabból, rozsból, quinoából és szinte bármilyen más gabonából is gyártanak habos italt, melynek fajtája befolyásolja a kész sör árnyalatát és karakterét. A leginkább azonban a pörkölés van hatással az ital színére. Minél sötétebbre pörkölik a gabonát, annál barnább lesz a sör, illetve az íze is annál jobban megváltozik.

 

Különbségek a sörök ízében

 

A barna sör általában testesebb, aromája pedig sokszor összetettebb, édeskés, csokoládés és karamellás. A világos sör ízében pedig legtöbbször a komló dominál: az ital lehet frissítően kesernyés, virágos és gyümölcsös, illetve kis mértékben élesztős is.

 

A barna sörben több az antioxidáns

 

A világos és barna sörök antioxidáns-tartalma is különbözik. A káros hatású szabadgyököket lekötő, a szervezet öregedési folyamatainak lassítását segítő antioxidánsokból a barna sörökben van több, ugyanis ezek több polifenolt is tartalmaznak – ez az elsősorban gyümölcsökben és zöldségekben előforduló természetes vegyület pedig antioxidánsként működik. Egy 1997-es londoni kutatás során 21 sörmintát vizsgáltak meg: a világos lager sörök teljes antioxidáns-aktivitása 1-1,5 mM, míg a barna söröké 1,5-2 mM volt.

 

Hűsítő italnak inkább a világos sör a megfelelő

 

Mivel a barna sör testesebb, a világos pedig általában könnyedebb és frissebb, kánikulában, illetve az enyhe nyári estéken szívesebben fogyasztjuk az utóbbit; ha viszont egy „nehezebb” italra vágyunk, érdemes barna sört rendelnünk.